A kullancsencefalitis

(kullancsok által terjesztett agyvelő és agyhártyagyulladás)


A kullancsok számos, emberre veszélyes vírust terjesztenek, ezek vagy agyvelőgyulladást, vagy úgynevezett vérzéses lázakat okoznak. (Nevüket onnan kapták, hogy magas láz mellett belszervi és bőrvérzések lépnek fel - halálozásuk jelentős.) A mi régiónkban a kullancsenkefalitisz a legfontosabb, a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) terjeszti. Ha egyszer a kullancs fertőződik, a teljes életén át hordozza magában, sőt az utódainak is átadja a vírust, de őzek és rágcsálók is életfogytiglan hordozhatják, anélkül, hogy ők maguk megbetegednének. Kisebb számban, de időről időre előfordulnak élelmiszerekkel közvetített járványok is. A fertőzött kecske, tehén és juh pasztörizálás nélkül fogyasztott teje, vagy az abból készült tejtermékek is okozhatnak emberi megbetegedést. Bár az élelmiszerekkel terjesztett fertőzés alárendelt jelentőségű, a 2007-es kecsketej okozta járvány Magyarországon csaknem megduplázta a bejelentett esetek számát.

Klinikai tünetek

Csak minden harmadik fertőzés jár kifejezett tünetekkel. A betegek mintegy 30%-a nem veszi észre a kullancscsípést. A kullancsenkefalitisz 3-21 napos lappangási idő után kezdődik, az esetek 70%-ában kétfázisú lázas betegség. Az első fázis csak láz- és izomfájdalmakkal jár, pár nap alatt szűnik. Sokan emlegetnek (korábban én is közéjük tartoztam) az angolszász irodalomban elterjedt „influenza-szerű” tüneteket. Külföldön ez alatt izomfájdalmat és lázat, nálunk viszont légúti tüneteket értenek. Ez utóbbi óriási tévedés! A kullancsenkefalitisz nem jár köhögéssel, torokfájdalommal, kötőhártya-gyulladással vagy náthával! Egy-három napos tünetmentesség után magas láz, fejfájás, szédülés és hányás kíséretében mutatkoznak az idegrendszeri tünetek. Szerencse kérdése, hogy csak jóindulatú agyhártyagyulladás, vagy a súlyosabb agyvelőgyulladás, esetleg gerincvelő-gyulladás alakul-e ki. Viszonylag ritkán találkozunk a csak a mozgató idegek károsodásának a következményeként kialakuló izolált felkarbénulással.

A betegség öntörvényű, az orvosi beavatkozás, intenzív osztályos ápolás, gépi lélegeztetés megmentheti ugyan a súlyos betegek életét, de az agykárosodás mértékét gyógyszeresen nem tudjuk befolyásolni. Nincsenek a vírus ellen hatékony gyógyszereink, és a vírusok többsége már el is pusztult, mire a diagnózist egyáltalán ki lehet mondani. A távol-keletihez képest a közép-európai forma sokkal enyhébb, a betegek csak 1-2%-a veszti életét, kb. 10%-ukban alakul ki maradandó bénulás. Azonban a kórházból „gyógyultan távozott” betegek közel fele kénytelen elhagyni korábbi munkahelyét, pozícióját, akár fizikai, akár szellemi teljesítőképességének csökkenése miatt. Idősebb korban súlyosabb a lefolyás. Halálozás gyermekkorban is előfordul. A fertőzés átvészelése életre szóló immunitást hagy maga után.

Elterjedés

A járványos gócok száma, kiterjedése növekszik, a felismert esetek száma Európa több országában is a 10-30-szorosára emelkedett. A fertőzés megjelent Francia- és Törökországban, valamint Norvégiában. Egyre magasabban fekvő hegyvidéki területeken található meg a kullancs, és a kullancsokban a kullancsenkefalitisz vírusa. Az esetszám növekedése nem magyarázható csupán a klímaváltozással. Felmerült, hogy a szovjet blokk szétesésével kialakult szociális-gazdasági fordulat hozta magával a megbetegedések számának ugrásszerű emelkedését. (A romló életkörülmények miatt az erdő nyújtotta élelmiszerek kihasználása, akárcsak a műveletlenül hagyott földterületek aránya jelentősen nőtt Lengyel- és Oroszországban, Ukrajnában, valamint a balti államokban, emellett csökkent a növényvédő, kártevőirtó szerek felhasználása.) Az érintett országokban az azonos kullancs által közvetített Lyme- (ejtsd: lájm) betegség ugyanakkor nem mutatott ilyen robbanásszerű növekedést, tehát ez a teória is csak részben fogadható el. Lehetséges, hogy a javuló diagnosztikus lehetőségek is szerepet játszanak abban, hogy több esetet ismernek fel, de magyarázatként önmagában ez sem elég meggyőző.

Ausztriában, bár a kullancsenkefalitisz elleni oltás nem kötelező, bölcsődébe, óvodába, iskolába, egyetemre nem veszik fel azt, aki nincs beoltva. Így az átoltottság 95% feletti, és ennek tudható be, hogy az esetszám a töredékére csökkent. Magyarországon 1977-től 1991-ig csupán a veszélyeztetett dolgozók, de ők ingyen juthattak az oltáshoz, azóta térítés ellenében mindenki számára hozzáférhető. Európában Ausztrián kívül, csak Magyarországon csökkent jelentősen a diagnosztizált esetek száma. A korábbi, évi 300 körüli esetszám 1997-ben hirtelen 100 alá esett, és azóta is az alatt van, talán még tovább csökken. 1997-től az intézményeknek fizetniük kell a kullancsenkefalitisz igazolását célzó laboratóriumi vizsgálatokért, a csökkenésben tehát ennek is szerepe lehetett. Becsléseim szerint mostanra a magyar lakosság kb.10-15%-a átoltottnak tekinthető, és egyértelmű, hogy az átoltottság a veszélyeztettek körében különösen nagy arányú. Az ezredforduló után ugyanis törvény írja elő, hogy a munkahelyeknek biztosítaniuk kell a védőoltást a veszélyeztetett munkakörökben dolgozók számára. Amennyiben csak a bejelentések elmaradásának lenne a következménye a (látszólag) javuló járványügyi helyzet, akkor, mivel a súlyosabb esetekben nagyobb valószínűséggel történik meg a korrekt kivizsgálás, a jelentett megbetegedések számához képest viszonylag több, halállal végződő eset társulna. A halálozás aránya azonban nem növekedett az elmúlt évtizedben. A kedvező hazai járványügyi adatok alakulásában ezért véleményem szerint döntő jelentősége van az oltások kiterjedt alkalmazásának.

Amíg egyes régiókban a Lyme-baktérium a kullancsok akár 50-100%-ában is megtalálható, addig a kullancsenkefalitisz vírusa hazánkban minden ezredik vagy tízezredik parazitában lelhető csak fel. Egy csehországi tanulmányban a kullancsok kullancsenkefalitisz-vírusfertőzöttségét 10% körülinek találták, másutt ennél jóval alacsonyabb fertőzöttségi arányról számoltak be.

Vissza az oldal tetejére

A kullancsenkefalitisz megelőzése - védőoltások

A Védekezés-megelőzés menüpont alatt szólunk a megelőzés általános módjairól.

Bár a kullancsencephalitis kockázata Magyarországon kicsi, aki a fertőzöttebb területeken él, dolgozik, nyaral, kirándul, vagy sportol, érdemes a védőoltással élnie. Az Alföld kivételével az egész ország fertőzöttnek tekintendő. Már sok éve, hogy szerencsére bevonták az utólag adható, úgynevezett passzív (FSME-bulin) oltóanyagot, ami nem is volt elég hatékony, és nem is volt teljesen kockázatmentes. Ez az oltás magas ellenanyagszintű, majd védőoltásokkal még erőteljesebb immunitásúvá tett emberek véréből készült. Az aktív immunizálásra adható oltások nem alkalmasak a kullancscsípés utáni védelemre, sőt ezek kimondottan ellenjavalltak. A csípés után közvetlenül, nem szabad az oltási sorozatot megkezdeni. Egyetlen oltás után ugyanis csak hetek múlva jelennek meg az ellenanyagok, addigra, ha fertőződtünk, a vírus eljut a központi idegrendszerbe. Az oltás ilyenkor megnehezíti a laboratóriumi vizsgálatok értékelhetőségét, és egy esetlegesen kialakult fertőzés esetén az oltó orvos felelőssége is felmerül. Ugyanakkor viszont, amennyiben az alapimmunizálás első oltása után már egy héttel történt a kullancscsípés, haladéktalanul be kell adni a második adagot. Az ismételt oltás után hamarabb alakul ki antitestválasz, és így az már megvéd minket az esetleges fertőzéstől.

Az oltási menetrend a kapható mindkét vakcina (FSME Immun, Encepur) esetében nagyjából azonos: az első oltás után 1, majd 9-12 hónappal kell beadni az alapimmunizáláshoz szükséges injekciókat. A következő adag 3 év eltelte után esedékes. A hivatalos előiratban a továbbiakban 3 évente javasolják az emlékeztető oltásokat, de az Encepurral végzett vizsgálatokból tudjuk, hogy az első 4 injekció után még 10 év múlva sem csökken jelentősen a védettség. A vakcinációt az év bármely időszakában meg lehet kezdeni. Praktikusabb ugyan a szezonon kívül, de mivel sok ember a környezetében előfordult kullancscsípések vagy Lyme-betegség miatt kap észbe („ – Ha nincs is a Lyme ellen oltás, legalább az ellen szeretnék védelmet, amivel szemben erre mód van!”), érdemes a szezon alatt is megkezdeni az immunizálást. Gyorsított oltási menetrenddel rövidebb idő alatt érhető el immunitás, viszont a hatékony védettség kialakításához több injekció beadására van szükség. Hőemelkedés és a beadás helyén kialakuló fájdalom a páciensek harmadában fordul elő. Saját vizsgálataink szerint, az esetleges lázreakció intenzívebb immunválasszal jár együtt. Allergiás reakciót több mint 3000 oltás beadása után egyetlen alkalommal sem észleltünk.

Mivel csecsemők szinte sohasem fertőződnek, a kötelező oltásokat követően, tehát csak másfél éves kor felett érdemes megkezdeni az immunizálást. Bár az oltóanyag gyermekváltozata életkorhoz kötött, célszerűbb a testsúlyt figyelembe venni, és 40 testsúlykilogramm felett már a felnőtt változatot kérni.

A Magyarországon kapható vakcinák – ellentétben a korábban a médiában sűrűn elhangzó állásfoglalásokkal – egymással felcserélhetők. Tehát az egyikkel megkezdett vakcináció a másikkal folytatható. Ezt annál is inkább fontos hangsúlyozni, mert 2008-ban – nehezen magyarázhatóan -, már az év első hónapjaiban elfogyott az oltóanyag, és hol az egyik, hol a másik készítmény volt kapható.

Nem csak én, mások is kiszámolták, hogyha az oltóanyagot ingyen bocsátanák a lakosság rendelkezésére, össznemzeti szinten még akkor is gazdaságos lenne a vakcináció. Az évi kb. 100 károsodott ellátása, jövedelem-kiesése sokszor akkora összeg, mint amennyibe az egész lakosság teljes körű immunizációja kerülne. Túl ezen, az oltások révén megelőzhető az a rettegés, ami a csípést követően még azokban is rendre kialakul, akik korábban, csak mint a gyártók és forgalmazók profitszerzésének eszközére tekintettek az oltásra.
 

Dr. Lakos András
Kullancsbetegségek Ambulanciája

Vissza az oldal tetejére