Hazai vonatkozású közlemények a kullancsok és a kullancsok által terjesztett kórokozók témakörében magyar nyelven

Könyv, könyvfejezet, doktori értekezés 

Juba A. (1954) A meningitis serosa epidemica Magyarországon, különös tekintettel a lymphocytás choriomeningitis és a kullancs-encephalitis jelentőségére. Kandidátusi értekezés, Budapest

Babos S. (1956) Kullancsok-Ixodidea. Fauna Hungariae 18: 38 o.

Molnár E. (1959) A kullancsencephalitis vírus egyik magyarországi törzsével végzett tanulmányok. Kandidátusi értekezés, Budapest

Fornosi F. (1965) A kullancsencephalitis mint nosologiai egység. Kandidátusi értekezés, Budapest

Molnár E. (1979) Kullancs-encephalitis és egyéb arbovírusok előfordulása és közegészségügyi jelentősége Magyarországon. MTA Doktori értekezés, Budapest 193 o.

Molnár E. (1983) A kullancsencephalitis. Medicina Könyvkiadó, Budapest 88 o.

Lakos A. (1991) A Lyme borreliosis. Klinikai tünetek, terápia, epidemiológia, szerodiagnosztika. Petit, Budapest 121 o.

Lakos A. (1992) Kullancsok és betegségek. Melania, Budapest 144 o.

Lakos A. (1994) Lyme borreliosis. In: Nyerges G. (ed.): Infektológia Springer, Budapest

Lakos A. (1996) Újabb kullancs által terjesztett betegségek. SubRosa, Budapest

Bózsik B.P. (1996) Kullancs-KRESZ. SubRosa Kiadó 48 o.

Kapiller Z. (1997) Kullancs. Lied-Musikverlag 103 o.

Bózsik B.P (1997) Tanácsok kullancsokról betegségekről. Lyme Borreliosis Alapítvány 63 o.

Czirók É., Lakos A., Horváth I., Dósa E., Szabó N., Budai I., Deák J., Lipcsey A., Bognár Cs. (1999) Ellenanyagkimutatás In: Czirók É. (ed.) Klinikai és Járványügyi Bakteriológia. (Melánia, Budapest 223-245. o.

Lakos A. (1999) Borrelia (536-540 o.) Anthrax (706. o.), Brucellosis (706-707 o.), Tularaemia (707-708 o.), Rickettsiosis, bartonellosis, ehrlichiosis (708-710. o.) Leptospirosis (710-711 o.), Borreliosisok (711-712 o.) In

Czirók É. (ed.) Klinikai és Járványügyi Bakteriológia. Melánia, Budapest

Lakos A. (2001) Lyme-arthritis. In: Gömör B. (ed.) Reumatológia. Medicina, tesztkérdés az infektológiából 101: 117-120.

Kapiller Z, Szentgyörgyi L. (2001) Kullancsok és zoonózisok. B+V Kiadó, 205 o.

Lakos A. (2002) Neuroborreliosis. In: Kornya László (ed): Betegségenciklopédia. Springer Tudományos Kiadó Kft, Budapest 778-779. o.

Lakos A. (2005) Zoonosisok (Lyme borreliosis, Febris recurrentis, Ehrlichiosis, Babesiosis, (TIBOLA) Egyéb, kullancsok által terjesztett rickettsiosisok, Macskakarmolás betegség, Toxoplasmosis, Brucellosis, Tularaemia, Hantavírus-fertőzések, Leptospirosis, Q-láz, Ant In: Tímár (ed): Infektológia, Medicina 655-700. o.

Lakos A. (2005) Lyme borreliosis. In: Gömör B. (ed). Rheumatológia. Medicina, Budapest 505-512. o.

Lakos A., Igari E. (2012) Advancement in Borrelia burgdorferi Antibody Testing: Comparative Immunoblot Assay (COMPASS) In: Karami A (ed.) Lyme disease. Rijeka: InTech, 55-78. o. (PDF)

Folyóiratban megjelent cikk

1865-1967.

Frivaldszky I. (1865) Néhány hazánk faunáját jellemző állatfajnak részletes leírása. A Magyar Tudományos Akadémia Évkönyvei 11: 205-206.

Karpelles (1893) Adalékok Magyarország atkafaunájához. Mathematikai és Természettudományi Közlöny 25. o.

Hutyra, F., Marek, J. (1904) Állatorvosi Belgyógyászat (1. kötet) Budapest

Wetzl J. (1905) Kutyák piroplasmosisa. Állatorvosi Lapok 28: 505-517.

Rácz I. (1912) A juhok piroplasmozisáról. Állatorvosi Lapok 1911. o.

Kotlán S. (1919) Az ixodidák mely fajai közvetítik a piroplasmosist Magyarországon? - Állatorvosi Lapok 5: 34-35.

Kotlán S. (1919) Adatok a hazai kullancs-fauna ismeretéhez. Állattani Közlemények 18: 33-36.

Kotlán S. (1921) A hazai kullancsok rendszere. Állattani Közlemények 20: 43-50.

Miklósi M. (1931) Feljegyzések a kutyapraxisból. Állatorvosi Lapok 54: 161. o.

Miklósi M. (1932) A kutyák piroplasmosisáról. Állatorvosi Lapok 55: 75. o.

Juba A. (1950) Az idegrendszer heveny fertőzéses megbetegedései, Orvosi Hetilap 91: 245-48.

Buza, L., Hajdú, G., Temesi Z. (1953) Lóbabesiosis előfordulása hazánkban. Állatorvosi Lapok 8: 265-268.

Juba A. (1953) A hazai vírus-menigoencephalitisek kérdése. Orvosi Hetilap 94: 1185-91.

Juba A. (1955) Adatok a hazai kullancsencephalitis klinikai képéhez. Orvosi Hetilap 96: 1239-1243.

Fornosi F., Erős A. (1955) Kullancs encephalitis 1929-ben előfordult esete Magyarországon. Orvosi Hetilap 96: 1134-1135.

Juba A. (1957) A kullancsencephalitis hazai eseteinek klinikai képe és kórszövettana. Orvosi Hetilap 98: 616-621.

Juba A. (1959) A Békés-megyei kullancsencephalitis késői tünetei. Orvosi Hetilap 100: 721-25.

Janisch M. (1959) A hazai kullancsfauna feltérképezése. Állattani Közlemények 47: 103-110.

Janisch M. (1961) Kullancsgazda madarak különféle betegségek közvetítői. Aquila 67-68: 191-194.

Janisch M., Szabó I. (1961) Adatok a Börzsöny hegység kullancsfaunájához. Vertebrata Hungarica 3: 147-156.

Bőcs G. (1963) Adatok a kullancsencephalitis hazai előfordulásához és klinikumához. Orvosi Hetilap 104: 2368-2370.

Molnár E. (1964) A kullancsencephalitis elterjedtsége Magyarországon, szerológiai vizsgálatok alapján. Orvosi Hetilap 105: 1084-1086.

Kubinyi L., Molnár E., Szabó JB., Kubaszova T., Hegyessy G., Gresiková M., Nosek J., Kozuch O., Ernek E., Sekeyova M., Grulich I., Csáky G., Koller M., Miskolcziné Horváth G., Berencsy G. (1967) A kullacsencephalitis magyarországi természeti gócainak kutatása 1966-ban a magyar-csehszlovák tudományos együttműködés keretében. Orvosi Hetilap 108: 2457-2461.

1971-1991.

Kubinyi L., Molnár E., Szertich A., Pethö I. (1971) Kullancsencephalitis Zala és Győr-Sopron megyében. Orvosi Hetilap 112: 2931-2935.

Janisch M. (1973) Adatok a Bakony hegység kullancsfaunájához. A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 12: 513-516.

Molnár E., Gulyás M., Kubinyi L., Nosek J., Kozuch O., Ernek E., Gresiková M. (1973) Arbovirus természeti góckutatás Győr-Sopron megyében. Orvosi Hetilap 114: 3074-3076.

Molnár E., Gulyás M., Nosek J., Kozuch O., Ernek E., Labuda M., Dessouki A. (1977) Arbovirus természeti góckutatás Veszprém megyében. Orvosi Hetilap 118: 1467-1472.

Molnár E., Varga J., Málková D., Minár J., Gerzsenyi K., Szász T., Murai E. (1979) Arbovirus ökológiai és virológiai vizsgálatok Somogy megyében. Orvosi Hetilap 120: 1983-1987.

Cseplák G., Kis S., Végh M. (1981) Kullancslárvák okozta bőrbetegség a „Strophilus arthropodicus” hazai előfordulása. Orvosi Hetilap 122: 39-40.

Molnár E, Erdős L, Fornosi F. (1982) Területi vizsgálatok a kullancsencephalitis elleni FSME-Immun vakcinával Magyarországon. Orvosi Hetilap 123: 1843-1848.

Molnár E. (1982) A kullancs-encephalitis és egyéb arbovírusok előfordulása Magyarországon. Geographia Medica 12: 78-120.

Lakos A., Bózsik B., Budai J., Káli G., Telegdy L., Ambrózy G. (1985) Lyme kór - kullancs által terjesztett borreliosis Magyarországon. Orvosi Hetilap 126: 2697-2700.

Janisch M. (1986) A Dermacentor pictus kullancsfaj, mint a Babesia canis vektora Magyarországon. Magyar Állatorvosok Lapja 41: 310-312.

Lakos A., Telegdy L., Káli G. (1986) Progressiv borreliosis: a Lyme kór ritka változata. Orvosi Hetilap 127: 24 1439-1441.

Lakos A. (1986) Kullancs által terjesztett, újonnan felismert betegség: Lyme kór (Lyme-borreliózis) Egészségügyi Munka 33: 329-330.

Török É., Lakos A., Dragodán K., Lányi C. (1987) Erythema chronicum migrans Lipschütz. (A Lyme borreliosis első tünete). Orvosi Hetilap 128: 1983-1986.

Liszkay G., Lakos A., Daróczy J., Vecsei É. (1988) Az acrodermatitis chronica atrophicans, mint a Lyme borreliosis késői manifesztációja. Orvosi Hetilap 129: 2143-2145.

Lakos A., Komoly S., Ferencz A., Mikola I., Csanda E., Tajti G. (1988) Bannwarth syndroma, a Lyme kór gyakori idegrendszeri formája. Ideggyógyászati Szemle 41: 73-78.

Lakos A. (1988) A perifériás facialis paresis gyakori okozója - a kullancs által terjesztett Borrelia burgdorferi. Orvosi Hetilap 129: 1257-1260.

Lakos A. (1988) A Lyme-kór Magyarországon. Tudomány 4: 38-39.

Lőrincz I., Várvölgyi Cs., Lakos A., Wórum F., Kovács P., Polgár P. (1989) Kullancscsípés okozta atrioventricularis block - Lyme carditis. Orvosi Hetilap 130: 2311-2314.

Lakos A., Nagy Gy., Jankovics I., Csík M. (1991) A Borrelia burgdorferi (Lyme spirochaeta) első hazai izolálása kullancsokból. Orvosi Hetilap 132: 129-34.

Bózsik B.P. (1991) In vitro kombinációs gyógyszerhatás Borrelia burgdorferi törzsre. Lege Artis Medicinae 5: 312-314.

1992-2002.

Papp L. (1992) A kutyababesiosis klinikumáról. Magyar Állatorvosok Lapja 114: 532-533.

Ribiczey P. (1995) Ismét nő a kullancsencephalitises megbetegedések száma Európában. Kórház 2: 11-16.

Horváth L., Papp L. (1996) A kutyababesiosis előfordulása, tünettana és gyógykezelése. Magyar Állatorvosok Lapja 51: 180-187.

Ribiczey P. (1996) Aktualitások a kullancsencephalitisről. Kórház 3: 39-40.

Pálinkási S., Krasznai G. (1996) Tularaemiás betegek pulmonológiai gyakorlatban. Medicina Thoracalis 49: 27-34.

Pásztor M. (1997) Laboratóriumi diagnosztikus lehetőségek Lyme-kórban. Infektológia és Klinikai Mikrobiológia 4: 98-100.

Lakos A. (1997) TIBOLA - egy új, kullancs által terjesztett betegség. Orvosi Hetilap 138: 3229-3232.

Lakos A., Kalocsai K. (1997) TIBOLA - új és gyakori, kullancs által terjesztett rickettsiosis. Infektológia és Klinikai Mikrobiológia 4: 94-97.

Lakos A., Nagy Gy. (1997) Előrelépés a Lyme-kór diagnosztikájában: Hazai Western blot kit kifejlesztése. Infektológia és Klinikai Mikrobiológia 4: 101-107.

Lakos A., Ferenczy E., Ferencz A., Tóth E. (1997) A kullancsencephalitis. Lege Artis Medicinae 7: 116-122.

Ferencz A. (1997) A kullancs terjesztette tularaemia és kezelése. Infektológia és Klinikai Mikrobiológia 4: 116-117.

Hajdi Gy. (1997) Gestastiós és congenitalis Lyme borreliosis. Infektológia és Klinikai Mikrobiológia 4: 108-111.

Radvánszky F., Hollósi M. (1998) Tularaemia oropharyngealis előfordulása. Fül-, Orr-, Gégegyógyászat 43: 286-289.

Nemes Zs., Péterfi Z. (1998) Kullancs által közvetített újabb betegség- a humán ehrlichiosis. Praxis 7: 56-58.

Szalka A., Marton A. (1997) Humán ehrlichiosis. Lege Artis Medicinae 7: 692-696.

Lakos A. (1998) Lyme borreliosis - diagnosztikus kritériumok. Praxis, 7: 53-55.

Lakos A. (1998) Kullancsencephalitis. Praxis 7: 59-62.

Lakos A., Radványi A., Nagy Gy. (1998) Automata immunoblot analysis (AIBA) Lyme borreliosis (Lb) diagnosztizálására. Infektológia és Klinikai Mikrobiológia 5: (Suppl. 1.) 26.

Lakos A. (1998) TIBOLA - egy új, kullancs által terjesztett rickettsiosis. Medartis 2: 4-8.

Lakos A. (1999) Lyme-kór - kommentár. Gyermekgyógyászati Szemle 4: 32-33.

Lakos A., Nagy Gy. (1999) Antibiotikum-kombináció hatása a Lyme-kórt okozó Borrelia burgdorferi szaporodására. Orvosi Hetilap 140: 1529-1532.

Lakos A. (1999) A Lyme-betegség (Lb) diagnózisa és kezelése. Háziorvos Továbbképző Szemle 4: 21-24.

Lakos A. (1999) A Lyme borreliosis klinikuma, laboratóriumi diagnosztikája, kezelése 1: 108-112.

Lakos A. (1999) A Lyme-betegség (Lb) kezelése. Gyógyszereink 49: 88-92.

Lakos A. (1999) Az erythema migrans (EM) klinikai formái, differenciál-diagnosztikája, kezelése. Gyermekgyógyászati Figyelő 1: 80.

Lakos A. (1999) Lyme-kór - tények és tévhitek. Magyar Alapellátási Archivum 2: 207-211.

Lakos A., Nagy Gy. (2000) Klinikai vizsgálat a kullancsencephalitis megelőzésére kifejlesztett Encepurral. Journal of the American Medical Association (magyar kiadás) 2: 466-467.

Takács A. (2000) Adatok egy szabad vadászterületen élõ dámvad-populáció parazitológiai állapotáról. Magyar Állatorvosok Lapja 122: 618-620.

Csikós K., Varga J., Hadházy Á., Bándi P. (2001) A kutyák babesiosisa. A járványmenet és a klinikai kép változása Szekszárdon 1992 és 1999 között. Magyar Állatorvosok Lapja 123: 259-264.

Farkas R., Földvári G. (2001) A kutyák és macskák kullancsosságának hazai vizsgálata. Magyar Állatorvosok Lapja 123: 534-539.

Lakos A. (2002) A Lyme-betegség szerodiagnosztikája. Medicus Anonymus 10: 11-13.

Szentgyörgyi L., Kapiller Z. (2002) Humán babesiosis. Magyar Állatorvosok Lapja 124: 563-570.

2003-2010.

Kálmán D., Sréter T., Széll Z., Egyed L. (2003) Az ember babesiosisáról a Babesia microti hazai elõfordulásának megállapítása kapcsán. Másodközlés és irodalmi áttekintés. Magyar Állatorvosok Lapja 125: 556-560.

Lakos A. (2003) Lyme borreliosis - mit tudunk a negyedszázados évfordulón? Hippocrates 5: 175-179.

Szentgyörgyi L., Kapiller Z. (2004) Humán ehrlichiosis. Irodalmi áttekintés. Magyar Állatorvosok Lapja 126: 300-307.

Sréter T., Sréterné Lancz Zs., Széll Z., Kálmán D. (2004) Az ember és a háziállatok granulocytás anaplasmosisáról az Anaplasma phagocytophilum elõfordulásának elsõ hazai megállapítása kapcsán. Rövidített másodközlés és irodalmi összefoglaló. Magyar Állatorvosok Lapja 126: 694-700.

Sréter T., Kálmán D., Sréterné Lancz Z., Széll Z., Egyed L. (2005) Babesia microti és Anaplasma phagocytophilum: két növekvő jelentőségű kórokozó Európában és hazánkban. Orvosi Hetilap 146: 595-600.

Sréter T., Sréterné Lancz Z., Széll Z., Egyed L. (2005) Rickettsia helvetica: egy növekvő jelentőségű kullancs terjesztette kórokozó hazánkban és Európában. Orvosi Hetilap 146: 2547-2552.

Lakos A., Nagy Gy. (2005) Klinikai vizsgálat a kullancsencephalitis megelőzésére kifejlesztett Encepurral. Medicus Anonymus 13: 25-27.

Lakos A. (2005) Kullancsencephalitis – kullancs által terjesztett vírusos agyhártya- és agyvelőgyulladás. Gyógyszerészet 49: 285-287.

Lakos A. (2005) A titokzatos Lyme-kór. Élet és Tudomány 28: 870-872.

Földvári, G., Farkas, R. (2005) A Dermacentor reticulatus (Acari: Ixodidae) kullancsfajjal kapcsolatos irodalmi áttekintés és újabb ismeretek a hazai előfordulásáról. Magyar Állatorvosok Lapja 127: 289-298.

Hornok S. és Farkas R. (2005): Kutyák első autochton Rhipicephalus sanguineus (Acari: Ixodidae) fertőzöttsége Magyarországon: esetleírás és az e kullancsfajjal kapcsolatos ismeretek áttekintése. Magyar Állatorvosok Lapja 127: 623-629.

Földvári, G., Farkas, R. (2006) A kullancsok életmódja és hazai állat-egészségügyi jelentősége Kártevőirtás 13: 3-4.

Hevesi Á., Ütő D., Kis J., Balogh N., Bakos Z. (2006) Theileria equi okozta fertőzöttség magyarországi előfordulása: irodalmi áttekintés és esetismertetés. Magyar Állatorvosok Lapja 128: 195-199.

Lakos A. (2009) Lyme-borreliosis – 25 év hazai tapasztalatai. Orvosi Hetilap 150: 725-732.

Földvári, G., Rigó, K (2009) A Lyme borreliosis járványtana és a gyíkfajok szerepe a betegség fenntartásában.  Magyar Állatorvosok Lapja 131: 494-502.

Lakos A. (2010) "Ha nem támogatod az oltást, próbáld ki a betegséget" Praxis (Budapest) 19: 21-24.

Lakos A. (2010) Kullancsencephalitis epidemiológiája Európában.: Megéri-e oltani? Mikor oltsunk, mivel oltsunk? Magyar Belorvosi Archivum 63: 48-49.

Lakos A. (2010) Mit tegyünk, mit ne tegyünk kullancscsípés után? Mediart 1: 7-12.

Gyuranecz M., Fodor L., Makrai L., Monse L., Krisztalovics K., Dénes B., Szépe B., Füleki M., Erdélyi K. (2010) A tularemia járványtana, különös tekintettel a mezei nyúl (Lepus europaeus) fertőzésére. Magyar Állatorvosok Lapja 132: 39-45.

2011-

 

Lakos A., Igari E. (2011) Lyme borreliosis klinikai és szerológiai vizsgálata erdészeti dolgozók körében. Háziorvos Továbbképző Szemle 16: 10-12.

Lakos A., Rókusz L. (2011) A Kullancsencephalitis járványügyi helyzete Magyarországon – A védõoltások szerepe. Háziorvos Továbbképző Szemle 16: 38-40.

 

 

Összeállította: Dr. Földvári Gábor
Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar
Parazitológiai és Állattani Tanszék