Mit tegyünk, mit ne tegyünk kullancscsípés után?

Megelőzés

A megelőzés legegyszerűbb és legbiztosabb módja, ha nem megyünk ki a szabadba. A betonrengetegben kicsi a kullancscsípés kockázata. Számtalan betegünket csípte azonban kullancs a fővárosi játszótereken, parkokban, és különösen gyakran a városi házak körüli gondozott kiskertekben. A kullancscsípés és az általuk terjesztett fertőzések kockázata azonban semmiképpen sem olyan nagy, hogy emiatt le kellene mondanunk a természet élvezetéről. A kora reggeli órákban több, a szárazabb időszakokban kevesebb a támadó kullancs. Április-július a legveszélyesebb időszak. Ha csak lehet, hosszúnadrágban kertészkedjünk és menjünk kirándulni. A nadrágot tűrjük be a zokni alá. A trikónkat tűrjük a nadrágba. Hosszú hajúak fogják össze a hajukat, viseljék kontyban, vagy sapka alá tűrve.

Bár sokan hiszik, hogy a különféle szagos termékek fogyasztása (fokhagyma, pálinka, B-vitamin) megvéd a kullancscsípéstől, tudományos vizsgálatok ezt eddig nem támasztották alá. A kullancs érez ugyan szagokat, de ezek többségét mi nem érezzük. Ami a mi számunkra kellemetlen, az a kullancs számára általában közömbös, és ez fordítva is igaz.

Rovarriasztók többnyire DEET-t (diethyl-toluamidot) tartalmaznak, ezek csak nagyobb (30-50%-os) koncentrációban hatásosak, így viszont már némi kockázatot jelentenek (a bőrről felszívódva hányást, fejfájást, kivételesen ritkán epilepsziás görcsöt is okozhatnak), ezért a gyártók a töményebb kiszereléseket kivonták a forgalomból. A kapható termékekre viszont a legtöbb páciensem panaszkodik, hogy nem védi meg őket a kullancsoktól.

Védőoltás csak a vírusos agyvelőgyulladás ellen van, a többi kullancs által terjesztett fertőzés ellen nincsen.
 

A kullancs eltávolítása

A csípés első pillanatától kezdve a kullancs különleges technikával szűri meg a vért. Megtartja a vér alakos elemeit, és a csaknem fehérjementes plazmát visszanyomja a gazda hajszálereibe. Az eltelt idővel arányosan nő a fertőződés kockázata. Ezért törekedni kell a kullancsok minél rövidebb időn belüli eltávolítására. Felnőtteknél a térdhajlatot, gyermekeknél a fül mögötti területet, a hajas fejbőr és a szőrtelen rész határát érdemes tüzetesen átnézni. A lágyékhajlat, a hónalj, a fehérnemű gumija, pántja alatti területet is gondosan tekintsük át. Kevesen tudják, hogy a kullancs fiatalabb alakjai még megszívott állapotban is kisebbek a gombostű fejénél. Mielőtt vért szívnak, alig láthatók. Ha kullancsot találtunk, az eltávolításkor ne alkalmazzunk krémeket, és ne tekergessük, ne nyomkodjuk a parazitát, ezekkel a praktikákkal növeljük a fertőzés valószínűségét. Használhatunk kullancseltávolító csipeszt. Ez túl hegyesre van köszörülve, ezért nehéz vele a kisebb példányokat megragadni, de segítségével a bélcsatorna összepréselése nélkül is el tudjuk távolítani a kullancsot. A számos innovációs díjat nyert magyar találmány, a kullancskanál jelen formájában csak a kifejlett, nagyobb testű kullancsok eltávolítására használható, így az állatgyógyászatban ragyogó eszköz lehet. Alkalmatlan azonban a humán gyakorlatban sokkal gyakoribb, kisebb termetű nimfák, pláne a lárvák eltávolítására. Az előbbiek értelmében ne használjunk krémeket, olajt, zsírt, kölnit és ne tekergessük a kullancsot. Hagyjunk viszont fél percet, miután megfogtuk a bőrhöz közel, és lassan húzni kezdtük, hogy a parazita maga eressze el a bőrünket, így nem kell attól tartani, hogy beszakad a szájszerve. Tehát lassan, hogy a bőrünkön kis sátor keletkezzen, úgy húzzuk ki, ne akarjuk kitépni.

A kullancscsípést követő napokban nincs értelme semmilyen vérvizsgálatnak, mert ilyenkor még nincs kimutatható immunválasz, és a laboratóriumi vizsgálatok csak ezt tudják kimutatni. Az olcsó Lyme tesztek álpozitivitása olyan nagy arányú, hogy a szűrővizsgálatként végzett vizsgálatok kára sokkal nagyobb, mint a várható haszna.

Vissza az oldal tetejére


Mikor NE menjünk orvoshoz?

 

  • Kullancsunkkal NE menjünk orvoshoz. Az orvosok többsége nem járatosabb a kullancseltávolítás terén, mint a szomszédasszonyunk. Ugyanakkor a kötelességtudat az orvosokat egyéb ténykedésekre ösztönzi:

- Amennyiben beszakad a kullancs szájszerve (nem a feje, mint azt tévesen mondani szokták), a doktor addig nem nyugszik, amíg azt valahogy ki nem barkácsolja. A szájszerv azonban egy 3 lábú szék lábaihoz hasonlóan szétterpesztett állapotban van rögzítve a bőrben, és ezt egyszerű eszközökkel, tűvel, csipesszel reménytelen vállalkozás eltávolítani. Túl a kellemetlenségen, a beavatkozás következtében gyulladásos reakció alakul ki, előbb-utóbb (tévesen) felmerül a Lyme betegség lehetősége, és így törvényszerűen antibiotikum-kezelés következik.

- Ne hagyjuk, hogy az orvosi rendelőben kidobják, tehát őrizzük meg a parazitát, írjük fel a csípés dátumát és helyét. Egyrészt gyakorta látjuk, hogy a doktor sem biztos abban, mit piszkált ki a páciens bőréből, de azt állítja, hogy az egy „beszakadt fej” volt. Gyorsan kidobja tehát a szemétbe, lehúzza a WC-én, elégeti, stb. (Még egy roppant gyakorlott orvos sem képes szabad szemmel megmondani a kullancs szájszervéről, hogy az micsoda.) Biztos, ami biztos, jön az antibiotikum felírása… Másrészt a kullancs fajának felismerése segíthet a TIBOLA és a Lyme-kór elkülönítésében.

  • NE küldjük be a kullancsot vizsgálatra! A vizsgálat során a Lyme baktérium nukleinsavát kísérlik meg kimutatni. Amennyiben a vizsgálati eredmény negatív lesz, megnyugodhatnánk, de mostanra már sok-sok beteget láttunk, akinek a kezében ott volt a negatív vizsgálati eredmény, de a csípés helyén ott virult a jókora Lyme-folt. Legalább 50% esélye van annak, hogy pozitív eredményt fogunk kapni. Ez esetben is csak néhány százalék a valószínűsége, hogy a kórokozó átjutott belénk, és még kisebb, hogy bajt is okoz. Ezt azonban kevesen tudják, így a pozitív kullancs-leletnek komoly következményei lesznek:

1. Rémület.
2. Kis dózisú antibiotikum-kezelés, ami, ha mégis fertőződtünk volna, elfedi a klinikai tüneteket, de a kórokozókat nem pusztítja el. Emiatt elkent, és esetleg évek múlva kialakuló, már senki által sem felismerhető tünetek keletkezhetnek.
3. Vérvizsgálat, aminek nagy eséllyel téves pozitív eredménye lesz, és akkor jön az antibiotikum. Még rosszabb; az antibiotikum-kezelés után az orvos vérmérséklete szerint napokkal, hetekkel, hónapokkal újabb vérvizsgálat következik. Amennyiben a teszt rossz, de a laboratórium jó, akkor a hamis pozitív leletet újabb hamis pozitív lelet fogja követni. Ezt pedig újabb antibiotikum… Közben súlyos riadalom… Még sok évvel később is, bármi tünet, panasz jelentkezik, újra felmerül a Lyme betegség lehetősége, és a folyamat kezdődik elölről.
4. Akármi történik is, a pozitív lelet után hosszú időre fixálódik a félelem, hogy esetleg valamelyik későbbi panasz a Lyme-kór következménye.

  • Még orvosi tankönyvekben is szerepel, hogy a kullancscsípés után adjunk tetanusz elleni oltást. Bár kullancs által terjesztett tetanuszt még senki sem látott, ez a butaság, tehát az oltás beadásának kényszere beivódott az orvosi köztudatba. Szerencsétlen esetben az oltástól a páciens belázasodik, és felmerül, hogy a lázat a kullancs terjesztette fertőzés okozta. (Láttam olyan beteget, akinek a fenti okból kialakult láza miatt kullancs által terjesztett agyvelőgyulladást véleményeztek, és gerinccsapolást is végeztek…)
     
  • Korábban kapható volt egy, a csípés után adható védőoltás (FSME-bulin), amit azóta szerencsére kivontak a forgalomból. Hatékonysága is gyenge, vérkészítmény lévén az elméleti kockázata jelentős, ára viszont igen magas volt. Mivel ma ez az oltás már nincs, helyette a doktorok előszeretettel adnak kullancsenkefalitisz megelőzésére szolgáló oltást. Ez azonban csak akkor hatásos, ha az illető már korábban kapott ilyen védőoltást. A csípés után közvetlenül, nem szabad az oltási sorozatot megkezdeni. Egyetlen oltás után ugyanis csak hetek múlva jelennek meg az ellenanyagok, addigra, ha fertőződtünk, a vírus eljut a központi idegrendszerbe. Az oltás ilyenkor megnehezíti a laboratóriumi vizsgálatok értékelhetőségét. Az oltás lázat is okozhat, és akkor az előbb részletezett helyzet áll elő…
     
  • Ha nem kapunk védőoltást, akkor szinte biztos, hogy kapunk antibiotikumot. Ez törvényszerűen kevés ahhoz, hogy a Lyme baktériumot elpusztítsa, de elegendő lehet, hogy a klinikai tüneteket elnyomja, a laboratóriumi vizsgálatokat értékelhetetlenné tegye.
     
  • Ha még antibiotikumot sem kapunk, akkor legalább valami helyi fertőtlenítő szert, antibakteriális krémet biztosan rendelnek a doktorok. Ezek helyi irritációt, allergiás reakciót okozhatnak, ami azután felveti a Lyme betegség lehetőségét…
     
  • Ha még ezek sem történnek, akkor legalább egy laboratóriumi vizsgálatot végeznek, rendszerint Lyme-kór irányába. Mivel a kereskedelmi forgalomban lévő tesztek legalább 25%-os álpozitivitással dolgoznak, ekkora esélyünk van, hogy hetek múlva, amikor a lelet végre megérkezik, antibiotikumot fogunk szedni. A csípés utáni napokban még nincs immunválasz, így a tesztnek negatívnak kellene lennie, tehát a vizsgálatnak ezért sincs értelme. Az a doktor, aki e tekintetben tájékozottabb, hetekkel későbbi időszakban kéri majd a vizsgálatot, de az álpozitivitás aránya ettől még nem változik.

Vissza az oldal tetejére
 

Mikor menjünk orvoshoz?

Mivel a magzatra nézve a fel nem ismert Lyme fertőzés kockázatos, minden terhes nőt megvizsgálunk. Veszünk vért a kullancscsípés után közvetlenül (helyesebben a jelentkezés idején) és 3-4 hét múlva. A savómintákat lefagyasztjuk. Az első minta (gyakran a második is) még „negatív”, vagyis nem termelődött annyi ellenanyag, hogy elérje a pozitivitás határértékét. A két vérminta (nem az eredmény!!!) összeméréséből tudunk következtetni a fertőződés tényére. Még a negatív tartományon belül is lehet látni a változást az ilyen összehasonlító, vagy ún. savópár-vizsgálatokkal.

A csípés helyén néha látható egy lencsényi pír vagy csomó. Ha pár nap alatt eltűnik, nincs jelentősége. Amennyiben növekedésnek indul, vagy tartósan megmarad, már érdemes megvizsgálni. Ilyenkor is többnyire idegentest-reakcióról van szó, (tehát a kullancs szájszervéből maradt a bőrben néhány mikroszkopikus méretű tüske), de ennek eldöntése már járatos szakember feladata.

  • Ha bármilyen, mással nem magyarázható panasz lép fel, ami egy hétnél tovább tart, vagy visszatér. (A Lyme betegség lappangási ideje 1 naptól akár 3 évig is terjedhet.)
  • Amennyiben a csípést követő két héten belül láz, szédülés, fejfájás, izomfájdalom mutatkozik.
  • A csípés körül növekvő, legalább 5 cm-es pír jelentkezik.
  • Arcidegbénulás lép fel.
  • Az egyik fülcimpa vagy az emlőbimbó megduzzad, liláspiros lesz, de nem fáj, és a duzzanat egy hétnél tovább tart.
  • Szívritmus-zavar jelentkezik.
  • Ízületi, izomfájdalom vagy komoly fáradékonyság lép fel.

Dr. Lakos András
Kullancsbetegségek Ambulanciája
 

Vissza az oldal tetejére