Kullancsokról és betegségekről állattartóknak

Kutyáink, macskáink kullancsosságára vonatkozóan hazánkban három kullancsfaj érdemel említést. Ezek közül kettő a közönséges kullancs (Ixodes ricinus) és a Dermacentor reticulatus hazánkban őshonos, míg a harmadik faj a Rhipicephalus sanguineus a déli határainkkal szomszédos országokból vagy tengerentúli területekről kerülhet behurcolásra. A közönséges kullancs kifejlett alakjai akár szabad szemmel is láthatók, néhány milliméter nagyságúak, de vérrel teleszívott állapotban akár a babszem nagyságú méretet is elérhetik. Jellemzően vörösesbarna színezetű, és tojásdad alakú. Európában a leggyakoribb kullancsfaj. Nemcsak kedvenceinket, hanem bennünket, embereket is előszeretettel csíphet meg. Állatorvosi szempontból a Dermacentor reticulatus hazánkban a második legfontosabb kullancsfaj. Kedveli a füves-bokros, szikes talajú területeket. Kutyán ezért általában a lábvégeken, ujjak között szív vért. A Rhipicephalus sanguineus a mediterrán országok felöl terjeszkedik Európa országai felé. Hazánkban eddig csak egy behurcolt eset fordult elő.

       

             Ixodes ricinus nőstény gazdát keresve                 Dermacentor reticulatus nőstény

A kullancsoknak meghatározott fejlődési ciklusuk van. Fejlődésük során különböző méretű és megjelenési formájú alakjaival találkozhatunk. Jellemzően ezek mindegyike vérrel táplálkozik. A nőstény kullancsoknak elsősorban a peterakáshoz van a legnagyobb mennyiségű vérre szükségük. Általában ezeket a példányokat vesszük észre és találjuk meg a háziállataink bundájában is, holott a hímek és a szabad szemmel nem látható fejlődési alakok is jelen lehetnek.

A kullancsoknak, mint külső élősködőknek a vérszívás mellett van egy másik fontos, rossz értelemben vett „szerepe” is. Ez nem más, mint a betegségközvetítő tulajdonságuk. A kiszívott vér mennyisége általában nem idéz elő jelentős problémát. Ezzel szemben a kullancsok vérszívásakor az áldozatukba juttatott vírusok, baktériumok vagy egysejtű paraziták révén jelentős egészségkárosodást, akár halálos megbetegedést is előidézhetnek. A kullancsok által közvetített kórokozók nemcsak állati, de emberi megbetegedést is okozhatnak. Embereknél ismert az agyvelő és agyhártyagyulladás, továbbá a Lyme-kór. Ez utóbbi megbetegedésre kutyák esetében is számíthatunk. Emellett mégis egy másik betegség a babesiosis jelentősége kutyáknál sokkal nagyobb. A kullancsok babesiával való fertőzöttsége hazánkban magasnak mondható. A babéziák okozta súlyos lép-, és veseelváltozások a kutya vörösvérsejtjeire kifejtett hatásának köszönhető. A babéziózis következtében a kutyáknál, bágyadtság, láz, lépmegnagyobbodás, a vizelet elszíneződése és a nyálkahártya sárgásága tapasztalható. A betegség akár végzetes is lehet a nem megfelelően vagy későn megkezdett gyógykezelés esetén.

Kutyán vért szívó nőstény kullancsok


A kullancs "beágyazódásától" a kórokozók szervezetbe jutása közt eltelt idő igen különböző. A Lyme-kór kórokozójának, amíg a kullancsból az emberi szervezetbe kerül általában 48-72 órára van szüksége. Más kórokozóknak erre a néhány óra is elegendő, míg vannak olyan betegséget okozó fertőzések, melyeknek napok kellenek, hogy a szervezetbe kerüljenek. Ez egyrészt az eltérő kullancsfajok biológiai sajátosságai miatt ilyen változó. Másrészt a kullancs bonyolult nyálmirigyének működésétől is függ az, hogy egyes kórokozók, milyen gyorsasággal kerülnek a szervezetbe. Fontos tehát a kullancsok megtapadásának és a vérszívás lehetőségének a csökkentése. Ezt elsősorban nem szobafogsággal, hanem megelőző kullancsellenes kezeléssel valósíthatjuk meg. A betegségek megelőzésének legfontosabb tényezője a kullancsok elleni megelőző kezelés folyamatos alkalmazása. Ma már számos korszerű gyógyszer és kezelési módszer ismert. A legelterjedtebb a rácseppentő oldatok (spot on) havi rendszerességgel történő alkalmazása. Hatékony lehet a nyakörvvel vagy spray alkalmazásával való védekezés is.

Sajnos igen gyakori eset, hogy családi házak kertjében szaporodik el a kullancs. Ez nemcsak ellehetetleníti az udvaron való tartózkodást, de rendkívül veszélyes is lehet. A területen végzett kullancsirtó állandó használata ilyenkor sajnos egyáltalán nem praktikus. Hosszútávon ugyanis ez semmiféleképpen nem jelent hatékony megoldást, ráadásul Magyarországon jelenleg nincs is engedélyezett, kültéren használható kullancsirtó készítmény. Ha a sok kullancs miatt alig mer kimenni a kertbe és félti a kedvencét, a legjobb, ha felkeres egy állatorvost, aki tanácsot és megfelelő védelmet biztosító megelőző kezelést nyújt. Amennyiben kullancsot találunk kedvencünkben, törekedjünk arra, hogy minél előbb eltávolításra kerüljön. Nem érdemes azonban kísérletezni. Ez nem egy mindennapi feladat, ugyanakkor kellő gyakorlattal akár otthoni körülmények között is elvégezhető. Ha mégsem szeretnénk megbirkózni ezzel a feladattal, akkor forduljunk állatorvoshoz, ugyanis könnyen elfertőzhetjük a "kullancs-sebet", sőt akár a kullancs testében lévő kórokozókat is kedvencünk szervezetébe juttathatjuk. Az eltávolítást követően érdemes egy újbóli, tüzetesebb kullancs-vizit alá vetni kutyánkat a kirándulás után.

 

Nemcsak a kullancsokkal foglalkozó szakemberek, de a lakosság és az állattartók részéről is jogos igényként merülhet fel a hazánkban, valamint Európában található kullancsok előfordulásáról és fertőzöttségéről egy rendszeres felmérés elvégezése és ennek mindenki számára történő publikálása. Tulajdonképpen évente lehetne készíteni a kullancs-fertőzöttség bemutatására egy kullancstérképet, amelyen megjelölhetők azok a területek, ahol a kullancspopuláció illetve a kullancsok különböző korokozókkal való fertőzöttsége egyaránt megjeleníthető lehetne. Azért kellene ezeket a térképeket rendszeresen aktualizálni, mert a kullancsok előfordulása szinte egyik évről a másikra megváltozhat. Földünk felmelegedése, valamint az utazási szokások megváltozása következtében a kullancsok elterjedtsége is változik, sőt bizonyos földrajzi területeken az eddig nem honos, új fajok megjelenésének lehetősége sem zárható ki.

Dr. Lukács Zoltán
Bayer Hungária Kft.

Dr. Muzsay András
Rhone-Vet Kft.